Japán animesorozat, amelyet a Hero Communications, a Bandai, a Toei Animation és a KSS készített Hirata Toshio rendezésében. A történetét Tsuchida Isamu és Takegami Junki írta, vezető producere Yabuki Kimio volt, zenéjét Matthew Morse szerezte. 13 epizódból álló sorozat.
A sorozat első epizódja 1992. július 23-án jelent meg, majd 1992 júliusa és 1993 októbere között összesen 12 OVA-epizód jelent meg. 1992-ben egy mozifilmet is bemutattak a Shochiku forgalmazásában, Little Twins: Bokura no nacu ga tondeiku címmel, amelyet később a sorozatba illesztettek. Japánban 1993 szeptembere és decembere között a TV Tokyo vetítette le a mozifilmmel együtt, majd 1997-ben az NHK BS2 megismételte. Magyarországon a Magyar Televízió vetítette először 1994. október 30. és 1995. január 29. között a TV 2 gyerekeknek című műsorblokkjában. A mozifilm a Forró nyár, hideg szél című epizódként került bemutatásra.

Cselekmény:

Az Icurka-picurka ikrecskék főszereplői erdei manók (gnómok), akiknek mindennapi életébe nyújt betekintést egy ikertestvérpár, Ikri és Mikri és családjuk körüli történések által. A történet körkörös, 3-3 epizód játszódik tavasszal, nyáron, ősszel és télen. A főszereplő két testvér, Ikri és Mikri, akik ikrek és mint minden valamirevaló gyerek, ők is folyton csintalankodnak. A részek az ő életüket és mindennapjaikat mutatják be epizodikus jelleggel.

Rendező: Hirata Toshio
Tsuchida Iszamu
Producer: Yabuki Kimio
Író: Tsuchida Iszamu
Takegami Junki
Zene: Matthew Morse
Stúdió: Toei Animation
Ország: Japán
Epizódok: 12
Játékidő: 25 perc

Rodney Peppé mesekönyve alapján készült angol stop-motion animációs sorozat, amely 1989  és 1990 között gyártották. A sorozatot a FilmFair készítette , mesélő Martin Jarvis.  Magyaroroszágon 1993-ban sugározta az MTV2.

Cselekmény:

Töpszli malac gyakran kalandokról, izgalmas szakmákról és találkozásokról álmodik. Legjobb barátja Sam a sirály, aki mindent elárulhatna mi az, ami érdekelne Töpszlinek. Álmai ugyanazokat a visszatérő szereplőket mutatják be.  Az űrben, cukrászdában, saját étterem - Nos, szinte bárhol, bármi is lehetne valahol Töpszli álomvilágába.

Rendező: Martin Pullen
Producer: Jo Pullen
Zene: Herbert Chappell
Évad: 1
Hossz: 10 perc
Részek: 26
Ország: Egyesült Királyság
Nyelv: Angol
Gyártó: FilmFair

Dávid Teréz (Amerikában Tissa David) (Kolozsvár, 1921. január 5. – New York, 2012. augusztus 21.) magyar származású amerikai rajzfilmkészítő. Édesapja Dávid Lajos gyógyszerész, testvére Dávid Katalin művészettörténész.

A budapesti Képzőművészeti Főiskolán festőnek tanult, de 1938-ban Walt Disney Hófehérke című rajzfilmje hatására elhatározta, hogy rajzfilmkészítő lesz. Valker Istvánnal kezdett dolgozni első munkáján, A molnár, a fia meg a szamár című rajzfilmen.

A második világháború után Macskássy Gyula stábjába került, ahol Kozelka Kálmánnal és Mocsáry Idával közösen megalapították a Trükkfilm Munkaközösséget. Egyik első alkotásuk egy reklámfilm volt 1948-ban. 1950-ben Párizsba emigrált a festő Reigl Judittal, egyik főiskolás barátnőjével. Itteni első sikere a Bonjour Paris! című egész estés rajzfilm volt, amelyet a szintén magyar származású Jean Image-zsal (Hajdú Imre) együtt készített. Lotte Reiniger mellett ő volt a második nő, aki egész estés rajzfilmet készített. 1955-ben New Yorkba költözött, és a világhírű UPA Stúdió munkatársa lett. Grim Natwickkel több száz reklámfilmet készített 1967-ig, Natwick nyugalomba vonulásáig.

1977-ben részt vett egy klasszikus Broadway-musical, a Raggedy Andy and Ann megfilmesítésében. Ez máig legismertebb munkája. 1986-ban a magyar származású Kozelka–Mocsáry házaspárral közösen készítette el a Mendelssohn Szentivánéji álom című nyitányára komponált animációs eposzt.

Tréfás és csattanós reklámfilmjeivel élete végéig jelen volt az amerikai televíziókban. Az első nő volt, aki ebben a férfias szakmában a világhírnévig vitte.

A Könyvek könyve 1981-től 1982-ig futott, 52 epizódból álló keresztény, bibliai japán animesorozat, amelyet a Tatsunoko Productions készített. Az animét Higuchi Masakazu rendezte, a forgatókönyvet Sakai Akiyoshi írta. Magyarországon 1992-től 1993-ig az M2 vetítette, 1997-től 1999-ig a TV2 sugározta, 2004-től 2007-ig az ATV adta.

Cselekmény:

A sorozat főszereplői, Peepers professzor, Christopher Peepers, Joy, Borzas, a kiskutya és Gizmo, a robot egy ismeretlen utca kertes házában élnek, ahol a házban játszanak. Ám ez csak a látszat, mert hőseink valójában a Könyvek könyve, a Biblia kalandozói, akiknek a Könyvek könyve bármilyen probléma megoldására biblia történeteket ajánlhat fel. Ha épp valami bibliai történet akad, megszólal a szobájukban a Könyvek könyve, és a három jó barát otthagyva csapot-papot, majd a Könyvek könyve segítségével bibliai hadiszállása felé veszik az irányt. A Biblia fontos szereplője az Úr, aki, ha a Biblia hősei patthelyzetbe kerülnek, (és persze bűnt követnek el), az Úr megbünteti a vétkeseket...

Rendező: Higuchi Masakazu
Író: Sakai Akiyoshi
Producer: Yoshida Kenji,Inoue Akira,Ezu Hyota
Zene: Maruyama Masahito
Epizódok: 26
Ország: Japán
Stúdió:Tatsunoko Productions
Production LOOSE

Billy a macska egy francia / belga / kanadai rajzfilmsorozat, mely 1981-ben Franco-Belgian comics képregény nyomán Stéphane Colman és Stephen Desberg alkották. 2 évadot élte meg 1996 és 2001 között. Magyarországon a Duna televízió sugározta csak az 1. évadot.

Cselekmény:

Billy rosszcsont kissrác, egész nap csak csavarog a barátjával. Az állatokkal viszont rosszul bánik. Igazi büntetés számára, amikor egy varázsló macskává varázsolja! Így saját bőrén megtapasztalhatja, milyen is az, amikor nem törődnek vele. Nehéz az élet macskaként a nagyvárosban, de új barátokat is lehet találni. Így már nem is olyan rossz!

Rendező: Les Orton (1. évad)
Jean-François Laguionie (1. évad)
Jean Pierre Jacquet (2. évad)
Producer: Robin Lyons (1. évad)
Patrick Moine (2. évad)
Sophie Levie (2. évad)
Hervé Bédard (2.évad)
Executive producer: Pierre Levie
Hervé Bédard
Steve Walsh
Patrick Moine
Dale A. Andrews
Ország: Franciaország
Belgium
Kanada
Nyelv: Angol
Francia
Évad: 2
Részek: 52
Részenkénti Játékidő: 25 perc
Gyártó:  EVA Entertainment
WIC Entertainment (2. évad)

1936-ban alakult Szovjet rajzfilm és bábfilmstúdió, amely kifejezetten animációs filmkészítés céljával jött létre, és rövid idő alatt a Szovjetunió vezető animációs stúdiójává vált. Mivel a stúdió az előzőekben említett ideológia meghirdetése után jött létre, kezdetben kizárólag az ennek megfelelő filmeket gyártotta, vagyis cellanimációs technikával készült mesefilmeket. Irtózatos iramban a harmincas évek végére több, mint húsz filmet készítettek el, ezzel is igazolva a szocialista termelékenység diadalát, illetve azt, hogy a szovjet művészet semmiben sem marad el más országok, kiváltképp az Egyesült Államok ilyen irányú tevékenysége mögött.
A kezdeti eredmények minőségétől függetlenül az animációs filmgyártás nagymértékű támogatottságának köszönhetően a műfaj megszilárdult a Szovjetunióban, és kialakultak a szükséges feltételei olyan majdani produkciók és életművek létrejöttének, amelyeket például az orosz animáció atyjának tartott Ivan Ivanov-Vano vagy a későbbiekben meghatározó alkotóvá váló Jurij Norstejn jegyez.
A bábanimációs részleg, amely papírkivágásos filmeket is készít majd, 1954-ben alakult, a sztálini szigor enyhülésével pedig, az ötvenes évek végétől helyet kaptak a valamivel egyénibb hangvételű alkotói filmek is.
A szovjet animáció a XX. század elején jelent meg. 1906 és 1909 közt Alekszandr Sirjoev készített első ízben bábokkal előadott balettdarabokat.

1912-ben Vlagyiszlav Sztarevics szovjet biológus eredetileg a szarvasbogarak mozgását szerette volna megörökíteni, de azok a fény hatására mozdulatlanná dermedtek, így végül kipreparált példányokkal imitált mozgást. Animációs kisfilmjei olyan népszerűek lettek, hogy végül teljesen átállt a rajzfilmkészítésre, a történelembe már az orosz animáció atyjaként vonult be.

A 20-as évek végére a szovjet filmipar világszerte híressé vált, de a rajzfilmgyártás Sztálin alatt lett igazi iparág. 1934-ben a Walt Disney egy Mickey Mouse-ról szóló kópiát küldött a moszkvai filmfesztiválra. Az oroszokat elképesztette az amerikai filmes technika és azonnal kísérletezésekbe kezdtek. 1936-ban nyitott meg az első szovjet rajzfilmstúdió, a Szojuzgyetmultfilm. (1937-től csak Szojuzmultfilm) Színesfilmeket gyártott és lényegében a Walt Disney ellenfeleként működött.

Az első egész estés szovjet rajzfilm „A púpos lovacska” 1947-ben készült, Ivan Ivanov-Vano jegyzi.

A 60-as évekre egyedivé vált a szovjet rajzfilmgyártás, sajátos népi motívumokat vittek az alkotásokba.

1969-ben született a számunkra is igen kedves, No, megállj csak! Eredeti címe: ,,Nu, pogodi!”.

Főszereplői a bohókás farkas, aki iszik, dohányzik és munkakerülő, a szocialista ideák rémálma, valamint örök ellenfele, a pozitív főhős nyuszi, ám mégis a link farkas vált a nézők kedvencévé. A művet az orosz Tom és Jerry-ként emlegették.

Szintén 1969-ben készült el a Vinni Puh, a Micimackó szovjet verziója. A kövérkés barna mackó egy orosz erdőben él és Micimackóhoz hasonlóan imádja a mézet. Grafikailag persze elmaradt az eredeti Micimackótól, de így is imádták a gyerekek.
A szovjet rajzfilmgyártásra jellemző volt, hogy a sikeres nyugati rajzfilmek nyomán készítettek saját, hazai verziót. Így született meg a szovjet Brémai muzsikusok, Pinokkió és A dzsungel könyve.

Még mindig 69-ben járunk, egy abszolút szovjet kezdeményezés következménye a Gena, a krokodil. A kis krokodil tulajdonképpen egy állatkerti alkalmazott. A rajzfilm főszereplője nem is ő, hanem egy meghatározhatatlan fajhoz tartozó karakter, aki a Cseburaska nevet kapta. Ez utóbbi olyan népszerűségnek örvendett, hogy még a 2000-res években is az orosz csapat kabalafigurájaként láthattuk viszont.

Minden idők egyik legjobb rajzfilmjeként emlegetik Jurij Boriszovics Norstein: Süni a ködben című alkotását.

 

A kis süni elindul medve barátjához az erdőbe egy adag szamócalekvárral, de a leszálló ködben nehezen tájékozódik. A süni mögött hirtelen feltűnő settenkedő bagoly, a gomolygó ködből előtűnő ló alakja, a pocsolyákban hullámzó víz akkoriban csúcstechnológiának számított az animációs megjelenítésben. Ez az alkotás hírnevet hozott Jurijnak, de hihetetlen lassú munkatempójával – 2 év alatt mindössze 10 percnyi animációt hozott össze- kiérdemelte az „arany csiga” gúnynevet, s végül a Szojuzmultfilm megvált tőle.

Ezek a szöveg nélküli vagy minimális szöveggel készült alkotások pillanatok alatt hódítottak hazánkban és a környező országokban. Nem csak a gyerekek körében örvendtek népszerűségnek, a felnőttek is rajongva várták az újabb és újabb epizódokat. Sikerességüket pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai csodálatos látványtechnikával készült.

Az univerzum védelmezői 2002 és 2004 között bemutatott amerikai televíziós animációs sorozat, melyet az eredeti 1983-as változatot is megalkotó Michael Halperin vitt képernyőre. Az animációt a Mike Young Productions dolgozta ki. Amerikában a sorozat premiere a Cartoon Network Toonami műsorblokkjában volt látható 2002. augusztus 16-án. Magyarországon szintén a Cartoon Network vetítette, ugyancsak a Toonami műsorblokkban, de csak az első évadot.

Cselekmény:

Amikor Csontarcú és gonosz csatlósai Eternia-t fenyegetik, feltűnik egy új hős, az univerzum leghatalmasabbja; a Lovag, aki azért jött, hogy megóvja a földet. Amikor Adam herceg kezébe veszi a Varázslónő néven ismert jós ajándékát, az “Erő Kardját”, “velem van az erő” szavakkal a hatalmas Lovaggá alakul át. Szövetségeseivel, Páncélossal, Teela-val, Faltörővel és más hősi harcosokkal együtt a Lovag Eternia védelméért harcol, egy olyan helyért, ahol a varázslat és a tudomány összefognak annak érdekében, hogy megteremtse a technológiai csoda és barbár mágia világát.

 
Alkotó: Mike Young Productions
Rendező: Gary Hartle
Vezető producer: Bill Schultz
Producer: Ian Richter
Író: Dean Stefan
Michael Reaves
Brooks Wachtel
Larry DiTillio
William Forrest Cluverius
Michael Edens
Mark Edward Edens
Len Uhley
Erik & Lara Runnels
Steven Melching
Kevin D. Campbell
Christy Marx
Randall Littlejohn
Michael Halperin
Zeneszerző: Joseph LoDuca
Nyelv: angol
+ magyar (szinkron)
Évadok: 2
Epizódok: 39
Részenkénti játékidő: 23 perc
Gyártó: Mike Young Productions
Ország: Amerikai Egyesült Államok

Német televíziós rajzfilmsorozat, amelynek alkotója Helme Heine volt. A zenéjét Harold Faltermeyer szerezte. Németországban a ZDF vetítette, Magyarországon az HBO és a TV2 sugározta. 1 évadot élt meg 13 résszel 1992-ben.

Cselekmény:

Történet főhősei, sok kis állatkák, akik Káposztafalván élnek. Szeretik a savanyított káposztát, és van egy himnuszuk is, amely úgy kezdődik: Ó savanyított káposzta.
A főcím éneklésekor mindig mást csip meg a darázs és annak az álmával kezdődik a rész!
Káposztafalván él Eberle polgármester a malac, és felesége Eberlené. Tete az ügyefogyott bárány, Bosszi a zsémbes krokodil, Amadeo a kakas és felesége Amadea. Spiritus pap a gólya, Frau Doktor a róka, Joey a kutya és a fia Bodo.  Olyan kalandokba keverednek, amikről  korábban nem is észleltek - és amitől biztosan az égnek állnak.

Alkotó: Helme Heine
Zene: Harold Faltermeyer
Nyelv: német
+ magyar (szinkron)
Év: 1992
Évad: 1
Epizód:13
Részenkénti játékidő: 25 perc
Gyártó: ZDF
Ország:  Németország

1970. január 17-én született Moszkvában, az akkori Szovjetunióban, zsidó szülőktől. Az apja mint fogorvos dolgozott egy magas rangú kormánytisztnek, az édesanyja pedig egy igazgató asszisztense volt egy iskolában.
Amikor Genndy 7 éves volt, átköltöztek az Amerikai Egyesült Államokba, mert az apja jobb életet akart a gyerekeinek. Családja először Olaszországba ment, ahol egy német család mellett éltek.
Ott kezdett vonzódni a művészetekhez. Egy szomszéd lány inspirálta.  Nagy befolyással voltak rá az ottani képregények. Az első füzet, amelyet a 7-Eleven-ben vett meg, a Super Friends volt. Genndy a chicagói Eugene Field Általános Iskola harmadik osztályába kezdett el járni.
Az iskola kemény volt neki, mert úgy érezte, hogy mindenki külföldiként könyveli el. Azt mondta, hogy nem tudott beilleszkedni addig, amíg másodéves hallgató nem lett a középiskolában.
Amikor 16 éves volt, meghalt az édesapja. Genndy úgy érezte, hogy az apja nagyon szigorú és ódivatú volt, de kapcsolatuk nagyon különleges volt. Apja halála után, Genndy és a családja elköltözött, és elkezdett dolgozni, mialatt még középiskolába járt. Genndy betekintést kapott a televíziózásba, mely mélyen kihatott később a karrierjére. Hogy kielégítse becsvágyó családját, Genndy megpróbált munkát szerezni egy hirdetési osztályon, mert bátorították, hogy ő egy üzletember. Akármennyire is, későn jelentkezett és ezért nem tudott másik osztályt választani. Megjelölt egy animációs osztályt, és ezt vezette a tanuló animátoroknak a chicagói Columbia Egyetemen. Idegesen dolgozott, próbálta építeni a profilját mint animátor. 1991 körül elkészített egy három perces rövidfilmet egyedül. Ez volt a kezdete a termékeny karriernek, és elintézte vele, hogy felvegyék a California Institue of the Arts-ra, barátjával Rob Renzettivel, és egy teli cipős doboz flipbooks-szal (sorozatban felvett fotókat képes feldolgozni úgy, hogy animáció hatását kelti).
Ő jött fel a Dexter Laboratóriumának ötletével a kollégiumban; egy balerina rajza inspirálta. Fejlesztett további rövidfilmeket a második évében.
Ismertebb rajzfilmek, melyeken dolgozott: Dexter laboratóriuma, Szamuráj Jack, Csillagok háborúja: Klónok háborúja, Szimbionikus titán. Valamint egy egész estés animációs film: a Hotel Transylvania.

Sajdik Ferenc 1930. augusztus 21. –én született Berlinbe , Kossuth-díjas magyar grafikus, karikaturista. Hozzávetőleg 300 könyvhöz készített illusztrációt.
Gyermekkorát különböző országokban töltötte, többek között Németországban, Görögországban. Talán itt alakult ki benne az az erős honvágy, ami hazahúzta, akkor is, amikor néhány napot külföldön töltött.
Ipar rajziskolában tanult és nyomdásznak készült. A rajziskolában, meglátott egy nyomtatáshoz használt klisét és azon Pintér Jenő egy karikatúra-sorozatát. Ekkor egyik pillanatról a másikra döbbent rá arra, hogy az ő pályája alighanem a karikatúra lesz.
1949-től egy nyomdában volt litográfus, a nyomdában nevető és síró fejekkel kezdte a rajzolást.
1955-ben a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett, és nemsokára közölni kezdte karikatúráit az 1960-as években hetente félmilliós példányszámban megjelenő vicclap, a Ludas Matyi, majd 1965-ben belső munkatársa lett a szatirikus hetilapnak. Harminc évig hétről hétre ontotta a szellemes rajzokat. "
1990 után – a rendszerváltást követően – a Ludas Matyi napjai meg lettek számlálva. A munkatársak sokáig szerették volna életben tartani a lapot, de a szigorodó financiális feltételek rendre ellehetetlenítették próbálkozásaikat, így hát szétszéledtek. Sajdik karikatúrái még hosszú évekig megjelentek számos magazinban és napilapban – többek között a Képes7 című hetilapban is –, de mindinkább a rajzfilm került munkásságának homlokterébe. Híres és máig igen népszerű rajzfilmsorozatai: A nagy ho-ho-horgász és a Pom Pom meséi. Csukás István meseíróval, ketten együtt tökéletes szerzőpárost alkottak évtizedeken keresztül. Olyan halhatatlan rajzfilmfigurákat teremtettek együtt, mint Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő, Óriástüdejű Levegőfújó, Bátor Tintanyúl, Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél vagy a kedves, csokoládéért rajongó madár Gombóc Artúr, a Pom Pom meséi című rajzfilmsorozatból.
Egy váci műgyűjtő, Papp László unszolására kezdett táblaképeket festeni. Ezek, valamint kis méretű, írókat, költőket, művészeket ábrázoló, applikációkkal kombinált portréi jelentik ma tevékenységének fő csapásirányát. Vácott több mint száz táblaképéből állandó kiállítás tekinthető meg. A Váci Mosolyalbum - Sajdik Ferenc életművét bemutató múzeumi gyűjtemény - az ország legszebb barokk terén nyílt meg. Képeinek stílusjegyeivel megteremtette azt a sajátos „sajdikos” világot, amellyel a műveinek szemlélőit elvarázsolta.

Sajdik Ferenc világa: