1912 március 8.-án született Nagytétényen. Író, költő, műfordító, érdemes művész. Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja pedig katolikus volt. Ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről.Édesapja Reichenbach György szári körjegyző volt. A család eredetileg Vértesacsáról származik. Édesanyja, Czimbál Anna etyeki származású. Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes.

Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960–1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt.1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott.

Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső Hunyady című oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György Muzsikus Péter (1963) című operájának szövegírója volt. Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák (1983).

A Lúdas Matyi (r. Dargay Attila), Hófehér (r. Nepp József) forgatókönyvírója.

A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki,másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá.Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1973–1974), a Mekk Elek az ezermester, (1973) valamint a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.

1983. május 7-én, hosszú, fájdalmas betegség után hunyt el, 62 évesen.